Karácsonyi készület – napi apostol és evangélium – Zsid 10,1-18 és Mk 8,3-34

Zsid 10,1-18 Atyámfiai! Mivel a törvényben a jövendő  javaknak az árnyéka van meg, nem a dolgok valóságos formája,  ugyanazokkal az áldozatokkal, melyeket évről-évre szünet nélkül  bemutatnak, sohasem teheti tökéletesekké azokat, akik bemutatják. Hisz  nem hagytak volna fel az áldozatok bemutatásával, ha az áldozatok  bemutatói egyszer s mindenkorra megtisztultak volna, és nem volna többé  bűntudatuk? De éppen ezek az áldozatok emlékeztetik őket minden évben  bűneikre. Lehetetlen ugyanis, hogy bikák és bakok vére bűnöket töröljön  el. Ezért mondta, amikor a világba jött: »Áldozatot és ajándékot nem akartál, de testet alkottál nekem; az égő- és bűnáldozatok nem tetszettek neked. Akkor azt mondtam: Íme, eljövök! A könyvtekercsben rólam van írva, hogy meg kell tennem, ó Isten, a te akaratodat.« Először azt mondja: az »áldozatokat és ajándékokat, az égő- és  bűnáldozatokat nem akartad, nem tetszenek neked«, amelyeket a törvény  szerint áldozatul bemutatnak. Aztán azt mondta: »Íme eljövök, hogy  megtegyem a te akaratodat«. Megszünteti az elsőt, hogy a helyébe a  következőt állítsa. Ezzel az akarattal szenteltek meg minket Jézus  Krisztus testének egyszer való feláldozása által. Mert minden pap naponta szolgálatban áll, és gyakran mutatja be  ugyanazokat az áldozatokat, amelyek sohasem törölhetik el a bűnöket; ő  pedig egy áldozatot mutatott be a bűnökért, s örökké trónol Isten  jobbján, arra várva, hogy ellenségeit lábai zsámolyává tegyék. Mert egy  áldozattal mindörökre tökéletesekké tette azokat, akik meg akarnak  szentelődni. Tanúságot tesz nekünk erről a Szentlélek is, mert miután  így szólt: »Ez pedig az a szövetség, amelyet kötni fogok velük azok után  a napok után – mondja az Úr –, a szívükbe adom törvényeimet, elméjükbe  írom azokat, és bűneikre s gonoszságaikra többé már nem emlékezem«. Ahol pedig ezek bocsánatot nyertek, nincs többé bűnért való áldozat. Mk 8,30-34 Abban  az időben Jézus a tanítványai lelkére kötötte: senkinek se mondják el  róla, hogy ő a Krisztus. Ezután oktatni kezdte őket arra, hogy az  Emberfiának sokat kell szenvednie, a vének, a főpapok és az írástudók  elvetik, megölik, de harmadnapra feltámad. Ezt egészen nyíltan  megmondta. Erre Péter félrevonta, és szemrehányást tett neki. De ő  hátrafordult, tanítványaira tekintett, és így megdorgálta Pétert: „Te  sátán, menj csak mögém, mert nem az Isten dolgaival törődsz, hanem az  emberekével!” Összehívta a népet a tanítványaival együtt, és így szólt  hozzájuk: „Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye föl  keresztjét, és kövessen engem!" Tamás László görögkatolikus papnövendék előadásában